Szentcsalád-járás Bükkábrányban
Írta: Eleven Televízió   
2011. december 20. kedd, 09:50

A Szentcsalád-járás hagyománya a XX. század elején született, egyrészt a Maria gravidatos késő barokk ünnepéből, másrészt a  karácsonyi játékokból.
A szálláskereső Szt. Család tiszteletére 9 család összeáll, hogy december 15-től Karácsony estéig naponta felváltva a Szt. Családnak, illetve a Szt. Családot ábrázoló képnek szállást adjanak. A képet a rendező énekesasszony vagy maga hinti meg szenteltvízzel, vagy a pap áldja meg.
A soros családban már kész a házioltár égő mécsessel vagy gyertyával, ahol rendesen a többi családok is összegyülekeznek, amikor esti Úrangyalára harangoznak. Amikor a szentkép az új családhoz érkezik, letérdel a házinép, miközben megfelelő szövegezésű imádságokat mondanak. A képet a házioltárra helyezik, meggyújtják előtte a mécsest, amely mindaddig ott ég, amíg a képet másik családhoz nem viszik. A szentkép előtt rendesen ájtatosságot is szoktak végezni: a lorettói litániát, Szt József vagy Jézus Szíve litániáját, majd felajánlják az egész családot a Szt. Család oltalmába.

 

Hirdetés_______________________________________________________________________
 

Közben természetesen énekelni is szoktak megfelelő énekeket. A házbeliek napközben is föl-fölkeresik a képet, hogy rövid fohászkodással üdvözöljék. Ilyenkor rendszerint valami szegény gyermekes családot meg is szoktak ajándékozni, mintha a Szt. Családnak adnák.
A kilencnapos ájtatosság után a kép vagy a templomba, vagy valami jámbor lélekhez kerül, aki jövő adventig vigyáz rá.
A helyi változatok közül figyelemre méltó Tordas szlovákból magyarosodott falué: a Szt. Család képét megszenteltetik, a 9 fölkeresendő család tagjai gyónással és áldozással készülnek a fogadtatásra.
Csíkdelne (Delnia) helyi hagyománya szerint legények hordozzák a Szt. Család képét. Ez még nyilvánvalóan a férfiak ősi liturgikus elsőbbségének fejleménye, még ebben a jellegzetesen asszonyi szokásban is.
Egyes szabolcsi görögkatokikus falukban a lucabúzához hasonlóan sarjaztatott zöldbúzával rakják körül a szálláskereső képet.
Lehetséges, hogy a szálláskeresést a felnőtt hívek ünnepi készülete, igénye tette általánossá a legtöbb helyen már elprofanizálódott, komolytalanná vált betlehemezés helyett.
A szokás Szlovéniában is él: a család itt is ünnepélyesen várja Mária szobrát.
Hasonlóképpen virágzik Ószerbia, Macedónia pravoszláv tájain, de sajátos módon Észak-Szerbiában és Boszniában nem.
A macedóniai Velez városában egy Mária-ikont, amelyet gostinka, vagyis vendég néven emlegetnek, hordoznak házról házra, házasság előtt a vőlegény hajlékába.
Hasonló szokás él, de nem az adventi időszakhoz kötve, más szerb és macedón vidékeken is: házasság előtt, betegség idején házhoz viszik valamelyik csodatevő hírben álló Mária-ikonját, de olykor a szentekét is.
Más helyeken az ikon házról házra jár. Fogadására a család kimeszeli, kitakarítja a házat, előző napon böjtöt tart.

A fent leírt hagyományt elevenítették fel többen Bükkábrányban a Karácsonyt megelőző napokban, azzal a különbséggel, hogy a képet Mária és Szt. József jelmezbe öltözött gyerekek helyettesítették.

(Forrás: www.lexikon.katolikus.hu)
 

 
 
Joomla Templates and Joomla Extensions by ZooTemplate.Com
 

A hozzászólás az Ön számára nem engedélyezett.
Kérjük regisztráljon vagy lépjen be az oldalra!